2012. szeptember 27., csütörtök

1. rész

Az ajtóban állt...
- Szia Juli.
- Szia. Húgod?-kérdezte tök normális hangon.
- Szólok neki. Gyere be addig. Ülj le nyugodtan.-mondtam a lehető legkedvesebb hangon -ami tőlem telt-.
- Jó.mondta, majd felmentem.
- Alice!!-ordítottam már a lépcső felén.- Ittvan Juli.-mondtam, mikor odaértem hozzájuk.
- Megyek. Köszi hogy szóltál. De ugye beengedted?
- Persze annyira hülye nemvagyook!!-mondtam, majd felkaptam táskám, telefonom, s kiindultam a szobámból. Mikor már mindenki kijött, becsuktam az ajtót. Mikor lementünk, kitessékeltem őket a házból, majd mégegyszer visszamentem Alice kulcsaiért, mert az okoska bennhagyta.
- Tessék Ali.-mondtam, majd bezártam az ajtót, s eltettem a Cut the Rope-ból a békás kulcstartón tartott kulcsomat, s elindultunk Jennáék fele.
Gurulás közben sokat beszélgetünk, szóba eset a buli is, s arra a döntésre jutottunk, hogy elmegyünk a bulira, s ha jól érezzük magunkat akkor bulizunk, ha nem akkor lelépünk sétálni. David minden féleképpen bulizni szeretett volna, s őt ezért nem vitattuk át vagy ezerszer-mint minket-. Odaérve betettük a táskám, s már mentünk is a gördeszkapálya fele.
- Nem megyünk be valahova kajálni?-kérdeztem, majd mikor láttam az arcukon, hogy ők nem éhesek, hozzátettem- fizetek fagyit.-ekkor elkezdtek bólogatni, majd elkanyarodtunk jobbra, s a közeli Nando's-ba bementünk, s vettem magamnak egy hambit, majd elindultunk a szemben lévő fagyizó fele. Épp mentünk volna át a zebrán, mikor egy kocsi húzott el őrült gyorsasággal előttünk.
- Normális vaagy???-ordítottam, majd mind a 3man bemutatunk a kocsisnak .Igen. Ez London. Tele van őrültekkel. De már megszoktuk.
- Te milyet kérsz Jenna?
- Csokis-citromost hamar megdermedő csokiöntettel. Az a kedvencem. De tudod;)-mondta, majd kacsintott.
- Dave?
- Én majd fizetem magamnak. És te milyet kérsz?
- Oké. Ha már felajánlottad akkor egy csokis-citromost én is. És csokiöntettel és színes cukordarával.-mondtam, majd kivettem a kistáskámból a pénztárcám, majd elővettem a pénzt, ami kellet Jenna fagyijához, s fizettünk, majd 3man sétáltunk egy park felé, hogy ott megegyük a fagyinkat, és én még a hambimat. Miután megettük az édességet és kajámat, -mivel kunyiztak belőle:)- elindultunk deszkázni. Sok trükköt csináltunk, sok eséssel. Épp egy 360-at kezdtem el, mikor megcsörrent a telefonom, s estem egy nagyot. A könyököm lehorzsoltam-mind a kettőt-, s a telefon még mindig csörgött. Üvöltött a Bullet For My Valentine - Your Betreyal száma, s mikor felálltam,  kivettem a zsebemből, s ránéztem a képernyőre.
- Szia Apu.-mondtam miután felvettem- a pályán. Nem. A deszkapályán. Nem. Julival van. Tudom, és nyugi nem tervezek semmit holnaputánra. Oké. Szia. Énis.-mondtam.
- Ki volt az?-gurult mellém Dave.
- Apa volt.
- És mit mondott?-jött oda hozzám Jenna is.
- Hogy hol vagyok, Alice holvan, és hogy terveztem e valamit holnaputánra, és hogy tudom e mi lesz, meg ilyenek.
- Miért mi lesz?-kérdezte Dave, majd Jenna vállbaverte.
- Dave csitt!!!-mondta idegesen Jena
- Nem Jenna semmi baj. Rég volt.
- Beavattok?-kérdezte Dave
- Persze. Holnapután lesz..-mondtam, de megakadt a szó a torkomon, s lehajtottam a fejem, s a cipőm orrát kezdtem bámulni.
- Az anyukája halálának 18. évfordulója.-suttogta Jenna lehajtott fejjel, majd megölelt, s ehhez az öleléshez csatlakozott David is, majd megpuszilta az arcom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése